Minden sulis napon van szerencsém vonatozni, már 6. éve. Régen a gimibe, most az egyetemre. Sokan nem szeretnek, de nekem semmi bajom nincs vele. Ilyenkor van egykis ideje az embernek gondolkodni, relaxálni, vagy épp reggel "felébredni". Jobban szeretem a fülkés kocsikat, de a sima ülésesben meg több a "hallanivaló". Persze akaratlanul is meghallom, hogy az emberek miket beszélnek, nem konkrétan hallgatózom. :) Nem annyira zsúfolt, mint egy busz és sokkal gyorsabb is.
Aztán ott a vonatablak: szép erdei vagy épp dombos vidéket láthatunk, szántóföldeket amiken őzek legelnek, közben meg a legjobb zeneválogatásomat hallgatom, ha épp egyedül utazom.
A kalauzok általában rendesek némelyik bókol is vagy megnevettet. Egyszer pedig találkoztam olyannal, aki fejben tartja a névnapokat, dátumokat, meccs eredményeket, és egyéb memória dolgokat, és ezzel a tudásával szórakoztatja az utazóközönséget. Ha egyszer találkoztok vele ne lepődjetek meg. :)
Aztán nemcsak napi szinten, de hosszabb utakra is általában vonattal járok. A baráti nyaralásainkat, kiruccanásainkat is ezzel ejtjük meg, hiszen tágasabb, mint az autó. Órákat lehet sztorizgatni, nevetgélni meg nézegelődni egy-egy ilyen úton.
A jegy pedig nekem olcsóbb is, mint egy átlagos utazónak, szóval duplán megéri.
Ha van kedvetek időtök egyet vonatozni, hajrá, hiszen környezetkimélőbb mint az autó, és a fent említett előnyöket is élvezni fogjátok! :)