Több mint egy hét kényszerű pihi után visszatértem kuckómba, a Rori blogba is. :P Azóta sok víz lefolyt a Dunán, amit valószínű Zsófi érzékel a legjobban, hiszen neki az utcavégén ott csörgedezik, meg befigyel egy régi "kis" épület, a Parlament.

Nekem azóta volt egy vizsgám, amire későn kezdtem el tanulni, (így megszívtam azt a pár napot, de végül megérte :P); szerkesztettem képeket unalmas estéken; részt vettem családi kiruccanáson, ahol rájöttem, hogy micsoda szexista egy jégkrém az a Calippo; láttam sok szép Rododendront; eltévedtem anyuval az erdőben; izgultam vizsga előtt - és ugráltam utána örömömben; hallgattam sok-sok zenét vonatra sietve: sokkal gyorsabban elérem így, hiszen ritmusosabban kapkodom a lábam.. ♫

Network híján bámultam a csillagokat zenét hallgatva; rászoktattam magam a korábbi ébredéshez: hihetetlen mennyi mindent el lehet intézni, ha csak egy kicsivel is korábban kelsz. :) Ismét tanultam a kedvenc tanulós bocim mellet a kislámpámnál; lecseréltem a csengőhangomat; fotóztam pipacsot a legforgalmasabb útszélen /áá kicsit se néztek lököttnek/ .. :)

Csücsültem parkban csókolózva, közben apró bogaracskákat hessegettünk amik a fáról hullottak apró ajándékként; vacsiztunk étteremteraszon a Gyöngyös mellett (amiben épp egy kisegér úszkált, de megnyugtatásul nem sikítottam :D); láttam esti cikázó villámokat; éreztem olyan erős szelet ami majdnem felkapott /de tetszett :)/... Mindez most ebben a pár napban történt, énpedigcsak figyeltem az eseményeket, átéltem mindent, mint egy útszélen pirosló pipacs, ahogy a forgalmat kémleli, és szélben még integet is! :)

 Befejezésül íme a csengőhangom ęgyszerűen nem tudom kiverni a fejemből: